Munkatársaink

„Csak az üdvös,
ha az emberlélek tükrében
alakítja magát az egész közösség,
és a közösségben
az egyes lélek ereje él.”

(Rudolf Steiner 1920)

Az iskolánkat hierarchikus viszonyok nélkül, a munkatársi kör és a mögöttük felsorakozó tanárokból, munkatársakból és szülőkből álló munkacsoportok működtetik. Konferenciáinkon hétről hétre együtt végzünk művészi munkát, irodalom-feldolgozást a hármas tagozódás témakörében. Bátorítjuk az egyéni kezdeményezéseket, nagy figyelemmel vagyunk egymás iránt és folyamatos visszatekintéssel igyekszünk fejleszteni magunkat és működésünket. Segítőinkkel folyamatos önismereti és szervezetfejlesztési munkát végzünk, mert hiszünk benne, hogy egyedül nem megy és a társunk által tartott tükör a barátunk.

Osztálytanítók

Nagy Ildikó, 5. osztály

A saját gyermekeim Waldorfba jártak, én pedig csendben irigyelni kezdtem az ott tanító tanárokat, a gyerekekről nem is beszélve.

Eredetileg gyógypedagógus vagyok, sok, tanulási és viselkedési nehézségekkel küzdő gyereknek segítettem, főleg mozgásterápiával dolgoztam. Egy napon belevágtam és a Waldorf tanárképzés elvégzése után rögtön osztályt vállaltam Óbudán. 8 csodálatos, egyben nehéz év következett, majd idén júniusban elballagott az osztályom. A 8 év alatt rengeteget tanultunk együtt, mindenki, amit kellett, hatalmas kaland volt, nagy utazás, amibe bármikor újra belevágnék, mert soha egy pillanatát sem bántam meg.

A Waldorf-pedagógia talált meg engem és nem én találtam rá. Természetesen sok elméleti dolgot lehet mondani arról, miért ez egy lehetséges jó út a tanításban, de leginkább a gyakorlati tapasztalataim győztek meg. A Szent Márton Iskolát már alapítása óta figyelemmel követtem, sok személyes szál köt ide, sok családon keresztül. Nem tudom mennyiben szuper vagy nem, de szívesen használom az erőm a közösségben, nagyon elfogadó vagyok, sok kérdésben lehet hozzám fordulni, biztosan őszinte válaszokat adok.

Mester Zsuzsanna, 4. osztály és Bothmer tanár

Mester Zsuzsannának hívnak, 1973. július 8-án ikertestvéremmel együtt érkeztem meg a világra, Budapesten nőttem fel. A gimnáziumi évek után nem tanultam tovább, abban az időben elsősorban olyan területek érdekeltek, amelyek a felsőoktatás keretein kívül estek. Fokozatosan az alternatív gyógyászat felé fordultam, az AEEK szervezésében elvégeztem a természetgyógyászati képzés két alapmodulját, megtanultam két masszázs technikát. Éveken át masszőrként dolgoztam, egy gátizomtorna módszert pedig 15 éven át tanítottam is.

2007-ben diplomáztam a Budapesti Kommunikációs Főiskola üzleti kommunikáció szakán, azonban ez a kis kitérő inkább csak visszaterelt a korábban megkezdett utamhoz. 2008-tól nyári gyerektáborok szervezésében is részt vettem. A gyerekek lelkesedése és a táborok sikeres lebonyolítása egyre inkább felébresztették bennem azt a gondolatot, hogy a későbbiekben akár intézményi keretek között is gyerekek fejlődésével, oktatásával foglalkozzak.

Első kisfiam 1998-ban született, kislányom 2010-ben, testvére pedig három évvel később követte őt. A velük töltött évek alatt érdeklődésem elhatározássá érett: mélyebben szeretnék foglalkozni a gyermekek lelkének, személyiségének holisztikus megismerésével. Így találtam rá a Waldorf Pedagógiai Intézetre 2017-ben, ahol 2021 nyarán osztálytanítói szakon végeztem. Közben jelentkeztem a Bothmer gimnasztika képzésre, ahol másodéves vagyok.

A lelkesedésem azóta is töretlen, hiszen kétségkívül rátaláltam arra a hivatásra, amelyet magaménak vallhatok, amihez hasonlót mindig is elképzeltem magamnak. A jövőben szeretném támogatni a gyermekeket képességeik szabad kibontakozásában és segíteni őket a szűkebb és tágabb környezetük megismerésében. Hiszek az értékben, a befektetett munkában és az eredményben, valamint abban, hogy a legjobb helyen vagyok. A 2021/22-ben kezdődő tanévben a hozzánk érkező elsős gyermekek osztálytanítója vagyok.

Szalai Szilvia, 3. osztály

Első diplomámat egészségügyi területen, iskolavédőnőként szereztem. A Waldorf- pedagógiával először ekkor találkoztam, 1996-ban. Már akkor megérintett az a kevés is, amit megláthattam belőle, de mivel a közelemben nem volt ilyen iskola, így a közelebbi találkozás még váratott magára.

Első gyermekes anyukaként, valamikor 2006 elején a lányomnak szerettem volna megvenni az első babáját. Döbbenten tapasztaltam, hogy sehol sem lehetett szép, egyszerű, semmit sem „csináló” babát venni. Ettől a felismeréstől a Waldorf-babákig rövid és egyenes út vezetett: nagyon megfogott az egyszerűségük, a természetes anyaguk, és a lehetőség, hogy én készíthetem el azt a játékot, ami remélhetőleg kedves társa lesz majd a gyermekemnek. 2008-ban nyílt lehetőségem csatlakozni egy babavarró csoporthoz, akikkel sűrűn összejárva készítettünk babákat, és közben waldorfról, antropozófiáról beszélgettünk. Akkoriban még nem értettem, miért, csak éreztem, hogy ez a „rendszer” működik, és minden újabb megismert részlet szépen illeszkedik a világképembe. Közben elvégeztem egy asztalos képzést is, munkám során elsősorban gyermekjátékokat és ékszereket készítettem. Igyekeztem minél teljesebben megérteni, mitől lesz jó, szép és igaz egy játék, s ez a fajta gondolkodás még több megértést hozott a Waldorf-pedagógiával kapcsolatban. Három gyermekem révén a jó sorsunk csodás Waldorf-pedagógusokhoz terelte a családunkat, akiktől mindannyian sokat tanulhattunk, tanulhatunk.

Amikor Solymáron elindult az első waldorf kézimunka tanári képzés, nem volt kérdés számomra, hogy szeretném elvégezni. 2015-től dolgoztam a Kékvölgy Waldorf Iskolában, kézimunka és fafaragás tanárként. Ötödiktől nyolcadikig tanítottam a kézimunkát, és egy osztályban a fafaragást is. Izgalmas volt látni és tapasztalni, milyen projektmunkákra van lehetőség, micsoda dolgokra képesek a gyerekek, ha az ember figyel és reagál rájuk, és igyekszik azt adni, amire szükségük van.

A Szent Márton Waldorf Iskolához Eszter hívott, az alapítási folyamatba 2019 novemberében kapcsolódtam be, s látva a csapat elszántságát, tettrekészségét, hamarosan éreztem a kötődést és az elkötelezettséget magam is. Ebben a tanévben kézimunkát tanítok, az ünnep csoport munkáját szervezem és készülők a 2022/23-as tanévben iskolánkba érkező gyermekek kísérésére osztálytanítóként.

Jelenleg a waldorf-osztálytanító képzést végzem. Munkám során azt láttam, hogy ahogyan a waldorf-pedagógia bármely területén, úgy a kézimunkában is rengeteg terápiás lehetőség rejlik. Szerettem volna ez irányú tudásomat elmélyíteni, még tudatosabban használni, ezért az osztálytanító képzés mellett a gyógypedagógia szakot is végzem a Soproni Egyetemen.

Zemen Hajnalka, 2. osztály

Meghatározó gyermekéveimet Zirc közelében, gazdag természeti értékekkel megáldott vidéken töltöttem, ahol Nagymamám közelsége és természetismereti tanításai rendkívül erőteljes hatást gyakoroltak rám. Az általános iskolámat a negyedik osztálytól Balatonfüreden folytattam, majd a helyi gimnázium német tagozatán érettségiztem. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen (mai nevén Budapesti Corvinus Egyetemen) szereztem közgazdász diplomát nemzetközi kapcsolatok, politológia és turizmus szakon.

A turizmusban, majd a kereskedelemben kezdtem el dolgozni, de a munkámnak mindig része volt az oktatás és a vállalati képzés.

Férjemmel mindkettőnknek ez a második házasságunk, közös gyermekünk az Óbudai Waldorf Gimnázium kilencedik osztályos tanulója. Rajta keresztül kerültem közel a Waldorf-oktatáshoz. Néhány évet Bosznia – Hercegovinában, Szarajevóban is eltöltöttünk gyermekünk születése után, majd az újra itthon töltött éveink új „otthonunk” teremtésével indult. Ezen éveim során Keszthelyen a Ligetszépe Meseterápiás módszert is elsajátítottam.

Az életem során sokszor kellett alkalmazkodnom, és megtanultam, hogy a változás mindig új tapasztalatszerzés is, és a fejlődésem velejárója. Így amikor megnyílt a lehetőség arra, hogy gyakorlatorientált Waldorf osztálytanító-képzésen vegyek részt, jelentkeztem az APM (Antropozófiai Pedagógiai Műhely), Akademie für anthroposophische Pädagogik (AfaP)) budapesti intézményébe.

A képzésünk sokrétű, izgalmas, tanulmányi éveink velejárója a tudományos gyakorlatkutatás. Ez évben tanulmányaimat kiegészítettem Waldorf-alapokon nyugvó médiapedagógia képzéssel, amely a fiatal felnőtté válás során a felelős médiahasználat tudatosítását segít megalapozni. Oktatásunkat az APM és a gyakorlati iskolánk tapasztalt mentortanárai segítik. A gyakorlati éveimet a solymári Fészek Waldorf Iskolában és a pilisborosjenői Szent Márton Waldorf Iskolában végeztem. Lelkiismeretes és alapos vagyok a munkámban, mindig arra fókuszáltam, hogyan tudok másokkal úgy együtt dolgozni, hogy egymás munkáját kiegészítve és segítve tegyük azt.

Örömmel fogadtam a felkérést a Szent Márton Waldorf Iskolában a mostani első osztály következő, második osztályfokon történő osztálykísérésére. Úgy érzem az eddigi életutam tapasztalatait és tanulmányait felhasználva tudom a gyermekeket tanítani és támogatni felnövekedésükben. Az itt eltöltött gyakorlati évem során egymást segítő és támogató embereket ismertem meg mind a tanárok, mind pedig a szülők közösségében. Hiszek abban, hogy az ily alapokra szerveződő iskola a nehézségek ellenére is folyamatosan és organikusan fejlődő épülő közösség, amelynek jó a részese lenni, amelyért érdemes dolgozni.

Keller Ágnes, 1. osztály

Óvónői szakközépiskolába jártam Szegeden, azután elvégeztem a tanítóképző főiskolát Békéscsabán. A főiskolát követően egy évig dolgoztam óvónőként, majd öt év tanítói tapasztalattal lettem a szegedi Waldorf-iskola alapító tanára. Közben egészségfejlesztő mentálhigiénés diplomát szereztem, és a Waldorf-tanárképzést is elvégeztem. A szegedi Szabad Waldorf Iskola 2000-ben nyitotta meg kapuit 12 első osztályos gyermekkel.

Férjhez mentem, született egy fiunk, ezért ezt az osztályomat felkészítettem, de már nem én kísértem el az olimpiára. Visszatérésem után egy évig napköziztem, majd egy új első osztályt hatodikig kísértem.

Már pályakezdő tanítóként azt éreztem, hogy a hagyományos tanítási módszerek nem gyermekközpontúak, nem veszik figyelembe az életkori sajátosságokat és a gyerekek eltérő készségeit, képességeit. Rátaláltam a szegedi Waldorf-körre, ott hallottam először a Waldorf-pedagógiáról, ami teljesen magával ragadott. Azt éltem meg, hogy végre megtaláltam, amit kerestem.

A Waldorf-tanárképzés után elkezdtem euritmiázni és a Bothmer-képzést is elvégeztem. Sok éve euritmiázom a Szófia Művészeti Egyesületben, és két éve nyáron Dornachban lediplomáztam. Amíg Szegeden éltem, gyakran utaztam Budapestre, Solymárra képzésekre, előadásokra, és az euritmia csoport gyakorlásaira. Többek között ezért, és családi változások miatt végül  2014-ben Solymárra költöztem, és az Óbudai Waldorf Iskolában először napközis, majd osztálytanítói állást vállaltam. Életemben először kísértem végig egy osztályt nyolcadikig. Ezután a pilisvörösvári Palánta Általános Iskolában dolgoztam, ahol másfél évet töltöttem el napközisként, illetve néhány hónapig magyart tanítottam a két ötödik osztályban.

Azért döntöttem úgy, hogy osztályt vállalok, mert akkor érzem magam elememben, ha tanítok és azt csak Waldorf-iskolában tudom elképzelni.

Szaktanárok

Bellóné Kovács Tímea – kézimunka és napközis tanár
Erdő Krisztina - ének-zene tanár

Kárpátalján, Munkácson születtem, ott kezdtem el zongorázni hatévesen, és onnan hozom a hegyek iránti vonzódást, szeretetet. A szüleim nem akartak zeneiskolába íratni, de addig erősködtem, míg be nem írattak. Ezzel eldőlt a jövőm és a pályám. Tudtam, hogy zongorista leszek, és ezután nagyjából a zongorázásról szólt az életem. Egy apró érdekesség ebből az időszakból: gyerekként kezet fogtam Bartók Béla fiával egy zongoraverseny után, amit megnyertem. Tizenegy éves voltam, amikor Magyarországra költöztünk. Édesapám magyar nemzetiségű, ezért engem is magyar nyelven neveltek fel, annak ellenére, hogy édesanyám és az anyanyelvem ukrán. Magyarországon tovább folytattam zongora tanulmányaimat, először egy falusi tanárnőnél, majd egy nagy zeneiskolában, Székesfehérváron, ahová naponta egy órát buszoztam oda és vissza éveken át. Veszprémben végeztem zeneművészeti középiskolát, ahol kollégista voltam, és amihez életem kimagaslóan legszebb emlékei kötődnek. Ezután jött a Zeneművészeti Főiskola Budapesten, majd egyetemi művészeti diploma Szegeden. Ezalatt az évek alatt, amíg tanultam, már végig tanítottam több zeneiskolában is egyszerre. Ami érdekesség lehet, hogy volt egy vak tanítványom is, akit sok évig tanítottam, kísértem az életében. Voltak, és azóta is vannak felnőtt tanítványaim, amit szintén nagyon szeretek. Előfordult, hogy táncosoknak zongoráztam egy tánciskolában, énekeseket kísértem, kórusban dolgoztam. Jelenleg van egy együttesünk, akikkel együtt írunk zenét, énekelünk, muzsikálunk, és rendszeresen fellépünk országszerte.

A tanítást, és a gyerekeket mindig is szerettem, és megtaláltam a hangot bármilyen korosztállyal, de álmomban sem gondoltam, hogy egyszer iskolában fogok dolgozni, és osztályoknak éneket-zenét tanítani. Az élet ide terelt mégis, és én nagyon hálás vagyok, hogy újra dolgozhatok, taníthatok. Két fiam van, a nagyfiam ötödikes, a kisebbik ovis, mindketten Waldorf-intézményben. A Waldorf-oktatás szellemiségét teljes mértékben magaménak érzem, és remélem, hogy a gyermekeiteket bevezethetem a zene szellemiségébe is, ami az életem és hivatásom.

Faragó Lívia – angol nyelvtanár
Ott Krisztina - angol és német nyelvtanár, intézményvezető

Az idegen nyelvek mindig részesei voltak az életemnek. Kőszegen, egy határ menti kisvárosban születtem, és éltem az egyetemi éveim megkezdéséig. Természetes volt, hogy az utcán sétálva hallottam az embereket németül beszélgetni, apai nagyszüleim is gyakran váltottak át erre a nyelvre egymás között.

Német nemzetiségi általános, majd tagozatos gimnáziumi évek után egyenes út vezetett germanisztika szakra. Az angol nyelvet egy Brightonhoz közeli angol városka iskolájának fantasztikus tanáraitól tanulhattam meg másfél éves ottlétem során, majd már Magyarországon a Budapesti Gazdasági Főiskolán bővítettem ezt a tudást további üzleti angollal.

Az elmúlt húsz évben ugyan nem tanárként dolgoztam, hanem gazdasági területen, de mindig voltak jelek, megérzések, megélések, amelyek akkor, még ha tettben nem is, de vissza-visszatereltek az eredeti, tanári hivatásomhoz. 2012-ben kezembe vehettem a Solymári Waldorf Pedagógiai Intézet osztálytanítói képzésének diplomáját, majd nagyobbik gyermekem 2015-től Óbudai Waldorf iskolában tanul.

2020-ban pedig megérkeztem a Szent Márton Waldorf iskolába, a gyermekekhez, a tanításhoz. Továbbra is az idegen nyelvek színesítik, teszik teljesebbé az életemet, remélve, hogy a nyelvek és a mögöttük rejlő emberek és kultúrák iránti kíváncsiságomat és tudásomat át tudom adni a gyermekeknek.

Takáts Piroska - napközis tanár
Varga-Szemes Judit - gyógyeuritmista
Zsolnay Krisztina - euritmia tanár

20 évvel ezelőtt kezdtem euritmiázni, és azóta is az életem része. A képzés elvégzése után waldorf óvodákban és waldorf iskolákban tanítottam, de a covid alatt örök nyughatatlan alkatomból kifolyólag megtanultam ötvösködni, majd egy pár év kihagyás után visszatértem az euritmia tanításhoz is. Jelenleg együtt van jelen az életemben az ötvösködés és az euritmia. Úgy érzem, hogy az euritmia olyan szellemi támasz és vezetés a számomra, amiből a művészetben is táplálkozom, de a hétköznapjaimat is áthatja. Jelenleg az iskolán kívül felnőtt csoportokkal is foglalkozom. 

Segítőink

dr. Bán Marianna - antropozófus orvos
Dr. Bán Marianna vagyok. Első diplomámat és szakvizsgámat a SOTE-n szereztem 1995-ben. Párhuzamosan szereztem természetgyógyászati képesítést (ETI). Majd mentálhigiénéből diplomáztam (KJF). A homeopátiás tanulmányaim (Magyar Homeopata Orvosi Egy.) mellett, az Antromedicart Egyesület orvosképzése után, a Pécsi Tudományegyetemen antropozófus orvoslásból szereztem diplomát. Számos továbbképzésen és tanfolyamon gyarapítom ismereteimet.

Eszközeim: antropozófus gyógyászati módszerek, klasszikus homeopátia, biokémiai só- terápia, természetgyógyászat, virág-, kristály és rügy esszenciák, táplálkozási, életvezetési tanácsadás, mentálhigiénés terápiás beszélgetés, stb.

Három éve kísérem a gyerekeket és pedagógusokat antropozófus iskolaorvos-konzulensként az Óbudai Waldorf Iskolában. Rendszeresen tartok csoportos tanfolyamokat, előadásokat a testi- lelki egészségről, önsegítésről, a megelőzés-terápia-rehabilitáció témájában.

Az egyéni terápiás beszélgetésekben a konkrét probléma mellett az egyéni biográfia, a testi-lelki alkat, megküzdési mechanizmusok, elakadások, transzgenerációs hatások feltárása is nagy hangsúlyt kap.

A Szent Márton Waldorf Iskolában a pedagógiai munkát antropozófus orvosi minőségemben támogatom. A munkatársak elhivatottak az önfejlesztésben, ebben vállaltam részvételt az egyéni és konferencia munkákon keresztül.

Jordán Éva - gazdasági vezető

A Waldorf-pedagógiával több mint tíz éve találkoztam először, amikor az unokanővérem legnagyobb lánya elkezdte az Óbudai Waldorf Iskolát. Eleinte nem gondoltam, hogy ez a világ nekem való lenne. Az első kisfiam születésekor kölcsönkaptam egy Vekerdy- könyvet, akkor kezdett érdekelni ez a nagyon gyerekközpontú, kreatív, szabadabb gondolkodású világ. 2013-ban költöztünk Pilisborosjenőre, és akkor már nagyon örültem annak, hogy mire a legnagyobb fiam, Márk óvodás korú lett, megnyílt a helyi Gyöngyharmat Waldorf Óvoda. Legkisebb fiam, Áron most jár oda, középső gyermekem pedig miután kijárta az ovit, már a Szent Márton Waldorf Iskola első osztályos tanulója. Azóta teljesen beszippantotta az egész családunkat ez a világ, és soha nem kérdőjeleződött meg bennünk, hogy jó úton vagyunk, jó helyen vannak a gyermekeink.

Aktívan részt vettem az Óvoda szülői csoportjában, aztán pár év múlva jött az ötlet, hogy alapítsunk iskolát is. A többiek hite magával ragadott, és egyre jobban éreztem a belső indíttatást és motivációt a közös cél megvalósításáért.

Már a Gyöngyharmat Óvodában is, majd az iskola alapításakor is úgy adódott, hogy én foglalkoztam a gazdasági, pénzügyi feladatokkal, hiszen a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási szakán végeztem controllerként, és a Budapest Airportnál pénzügyi, üzleti elemzőként dolgoztam korábban, a gyermekeim születése előtt. Az iskolaalapítási folyamat alkalmával beleástam magam az intézményi- és non-profit pénzügyekbe. Később Ocskay Eszter és Verba Judit felkérésére elvállaltam az iskola gazdasági vezetését. Így most olyan helyen dolgozhatok, amelynek a küldetése a szívügyem, és olyan emberekkel együtt, akiket emberileg és szakmailag is nagyra becsülök, szeretek.

Kattner Kriszta - antropozófus művészetterapeuta
Találkozásom a Waldorf-pedagógiával akkorra tehető, amikor elkerülve az állami oktatásba való betagozódást, egyéb utakat, más szóval alternatív iskolát kerestünk a gyerekeinknek. Elsőre nem sikerült megtalálnunk a ”tutit”, ezért 2003-ban iskolát alapítottunk Pilisszentlászlón: a Kékvölgy Waldorf Iskolát.
Akinek már volt része egy iskola megalapításában, az jól tudja, hogy mit is jelent egy ilyen találkozás. Az iskolaalapítás elköteleződés, szinte folytonos tanulás, emellett komoly munka, munka és munka.
Ez egy igazi találkozás volt és sorsszerű barátság lett belőle! És ahogy (a Waldorfban) lenni szokott, én is végigjártam a saját ”beavatási utamat”: iskolaalapító, iskola tervező és átépítést koordináló (és csináló), aktív szülő, új iskolát ”tervező” és építő aktív szülő, majd a fenntartó vezetőség tagja, és végül tanár is voltam.

Ugyan már több éve voltam Waldorf-szülő és tevékeny résztvevője a Kékvölgy életének, mégis, valahogy én és az antropozófia, többször is elmentünk egymás mellett úgy, hogy nem ismertük fel egymást! De 2007-ben, amikor megszerveztem egy stúdium csoportot, és belekezdtünk a közös munkába, az már igazi találkozás volt, még annak ellenére is, hogy az Általános embertannal kezdtem ezt a bizonyos ismerkedést. Korábban többen is azt mondták nekem, hogy Steiner érthetetlen, és ne is próbálkozzak vele (mert én úgy sem érteném), ezért sokáig csak Kühlewind könyvekbe mertem belefogni. És azok tetszettek is! Aztán az Általános embertant olvasva arra jutottam, hogy akik tanácsot adtak nekem, nem is ismernek! Ma már másképp gondolom: magukat sem ismerték…

De félretéve a tréfát. Ez a stúdium csoport 13 éve, heti rendszerességgel találkozik nálunk és ”dolgozunk”. Emellett a szellemi munka mellett az is fontos nekem, hogy ne csak elmélkedjek az antropozófiáról, hanem azt, amivel foglalkozunk engedjem hatni a mindennapjaimra, a munkámra, a szociális kapcsolódásaimra, a jövőbeli terveimre, egyszóval hassa át az életemet.

Itt, a Szent Márton Waldorf Iskolában jelenleg a Tanári Konferencia munkájában veszek részt. Éteri érzékelési gyakorlatokat és ehhez kapcsolódó művészi munkákat tartok a Konferencia tagjai számára, elsősorban azért, hogy az érzékszervi érzékelésen túli érzékelésben fejlődjünk. A másik szerepemnek is van köze a művészethez: egyéni, önismereti foglalkozásokat tartok, amely munka vázát Margarethe Hauschka képzőművészeti-terápiás módszere adja. Ennek a munkának is az a célja, hogy az iskoláért dolgozó felnőttek lelki és szellemi fejlődését segítse, erősítse, támogassa.

De ezen kívül bevállaltam már egyéb, apróbb feladatokat is: a kert megtervezését, az iskola belső tereinek átgondolását, a terek színezését, a név megtalálás segítését és az iskola pecsétjének megszületése körül is bábáskodtam.
Ezért is írtam azt, hogy jelenleg ezek és ezek a feladataim, mert régi motorosként a Waldorfban tudom, hogy ma ezt, ám holnap már azt a feladatot ”kapom”, és amúgy meg számomra úgy is az a lényeg, hogy azt, amit éppen csinálok, szóval AZT, a tőlem telhető legjobban tegyem!
Ha néhány szóban kellene a családi állapotomat leírnom, azt mondom: boldog, kiteljesedésben lévő és gyakorló. Boldog azért, mert mindazok ellenére – vagy éppen mindazért -, amiben részem volt már: boldog családban élek a férjemmel és a gyereke(im)mel. Kiteljesedésben lévő azért, mert ugyan a két nagyobbik gyerekünk (a 28 éves lányom és a 26 éves fiam) már elköltöztek és mi itt maradtunk ”öreg szülék” a kamasz ”kis”fiúnkkal magunkra, azért ez mégsem a vég, sőt: ez a mi családunk továbbfejlődése, a kiteljesedése! Gyakorlóban azért, mert szinte mindig újabb és újabb helyzeteket kapok és szóba sem jöhet, hogy megkönnyebbülve hátradőljek, és azt mondhassam: Na, ez a család kész!

Müller Anikó - gazdasszony
Mosolygó Viktória - könyvelés
Harmadik éve élek a családommal Pilisborosjenőn. Három gyermekem van, akik Waldorf-óvodában és iskolában nevelkednek, a legnagyobb már nyolcadikos.

A Waldorf-pedagógiával gimnazista koromban találkoztam először, de akkor még csak olvastam róla, mára már az életünk része lett. Rengeteget tanultunk és változtunk általa.

Amikor Pilisborosjenőre költöztünk, két kisgyermekünk a helyi Waldorf-óvodába kezdett járni. Mivel az iskola az óvodából nőtt ki, így kerültünk bele az iskola alapítási folyamatába, amelyet felemelő érzés volt megélni minden nehézségével együtt.

Lassan húsz éve dolgozom könyvelőként, így az iskolában a könyvelési feladatok tartoznak hozzám.

Ugocsai Katalin - iskolatitkár
Emich Szabolcs - szervezetfejlesztő tanácsadó
Családommal, feleségemmel és négy gyermekünkkel Óbudán élünk. Csenge, az első gyermekem az otthonunkhoz a legközelebbi állami óvodába kezdett el járni. Abban az évben készültünk arra, hogy kiköltözünk Ausztráliába. Az első ovis év után menekültünk a közoktatásból és egy barátunk javaslatára meglátogattunk egy közeli Waldorf-ovit. Elvarázsolva, és meghatódva értünk haza, szerelem volt ez, első látásra. Csenge boldogan járt ide ezután, és én elkezdtem keresni azt, hogy vajon van-e Ausztráliában is Waldorf-óvoda és iskola. Hamar kiderült számomra, hogy Magyarország egy kivételes hely ebből a szempontból. Az egy lakosra jutó Waldorf-iskolák száma Svájc után itt a legmagasabb. Lemondtunk a kiköltözésről, mert itt végre megtaláltuk nemcsak a megfelelő óvodát és iskolát, de azt a közösséget is, amit már régóta kerestünk. A Waldorf és az antropozófia fenekestül forgatta fel az életünket. Hazatalálást éltünk meg és lépésről lépésre átalakultak a mindennapjaink is. Először eltűnt a tévé, megjelentek az ünnepek. Átalakultak az étkezéseink, megjelent a manókészítés, a famegmunkálás. Elkezdtünk kertészkedni, átalakult a gyerekszoba. Ahogy egyre jobban elmélyedtünk az antropozófiában, a különböző csoportok, olvasmányok hatására kialakult egy rendszeres szellemi gyakorlatunk. Az akkori, sok túlórával járó munkámat és munkahelyemet felváltotta egy minden tekintetben szabad, független munkaforma, ami mellett még több időm lett elmélyedni az antropozófia által inspirált területekben.

Verba Judittal és családjával közeli barátságban és munkakapcsolatban vagyunk. Az Óbudai iskolában azonos osztályba járnak gyermekeink, és legkisebb leányunk már a Pilisborosjenői oviban kezde a waldorfos éveit. Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt Judit felkért arra, hogy szervezetfejlesztőként segítsem az iskolaalapító csoportjának működését, így kerültem kapcsolatba a Szent Márton Waldorf Iskolával.

Az iskolának szervezetfejlesztő tanácsadója vagyok, és havonta találkozom a működéssel, a szociális területtel foglalkozó csoporttal. Ilyenkor facilitátorként, moderátorként, mentorként, mediátorként, szupervízorként veszek részt a témától, az aktuális kérdésektől függően. A segítségemmel készültek az iskola folyamatai, szervezeti formái, vezérképe. Közösségek, egyének mélyebb önmagukra találásának segítéséhez értek.

Az elmúlt tíz év a Waldorf világában olyan lehetőségeket adott, hogy összekapcsolhattam a Waldorfon kívüli világ és az antropozófia által inspirált eljárások, módszerek, éteri formák gyakorlatát. Párhuzamosan dolgozom Waldorf-intézményekkel és cégekkel, gazdasági szervezetekkel. Életfeladatomként ismertem fel, hogy az emberek munkáról alkotott képét és gyakorlatát megváltoztassam. Kilenc éve létrehoztam egy szervezetfejlesztői szakmai kört, amely a munka, a munkahelyek jövőjét kutatja. Létrehoztuk az első Facilitátor műhelyt, majd később Munkahely műhelyt és Küldetés műhelyt is. Ez a kör később találkozott és összekapcsolódott Kerekasztal Körrel és most Jövőképző néven építünk egy felnőttképző iskolát, ami jelenleg harmadik éve működik és coachokat, szervezetfejlesztőket tanít az organikus és hármas tagozódású szervezeti elvekre, illetve szociális művészetekre.

A kilenc év során a Waldorf-iskolák számára kidolgozott Utak a minőséghez minőségirányítási eljárás oktatója lettem, mediátor képesítésem lett, és elvégeztem a felnőttek Waldorf-iskolájaként emlegetett Biográfus képzést. Tagja vagyok a magyar Biográfus Műhelynek és egy Klasse (Steiner által alapított szellemtudományi főiskola) csoportnak is. Alapítója voltam és oszlopos tagja vagyok a Magyar Waldorf Szülők Szövetségének, és sok Waldorf-iskolában, óvodában segítettem konfliktusok kezelésében, megújulási folyamatokban.

A Waldorfon kívüli világban a nagyvállalati felsővezetőket segítem, illetve szervezeti-kulturális átalakulási folyamatokat támogatok, mentorálok többek között a Magyar Telekomban, az Európai Bizottságnál vagy a nemzetközi Greenpeace-nél.

Korábban informatikai vezető voltam, és még korábban kutató biológusnak tanultam.