Munkatársaink

“Csak az üdvös,
ha az emberlélek tükrében
alakítja magát az egész közösség,
és a közösségben
az egyes lélek ereje él.”

(Rudolf Steiner 1920)

Az iskolánkat hierarchikus viszonyok nélkül, a munkatársi kör és a mögöttük felsorakozó tanárokból, munkatársakból és szülőkből álló munkacsoportok működtetik. Konferenciáinkon hétről hétre együtt végzünk művészi munkát, irodalom-feldolgozást a hármas tagozódás témakörében. Bátorítjuk az egyéni kezdeményezéseket, nagy figyelemmel vagyunk egymás iránt és folyamatos visszatekintéssel igyekszünk fejleszteni magunkat és működésünket. Segítőinkkel folyamatos önismereti és szervezetfejlesztési munkát végzünk, mert hiszünk benne, hogy egyedül nem megy és a társunk által tartott tükör a barátunk.

Osztálytanítók

Nagy Ildikó

A saját gyermekeim Waldorfba jártak, én pedig csendben irigyelni kezdtem az ott tanító tanárokat, a gyerekekről nem is beszélve.

Eredetileg gyógypedagógus vagyok, sok, tanulási és viselkedési nehézségekkel küzdő gyereknek segítettem, főleg mozgásterápiával dolgoztam. Egy napon belevágtam és a Waldorf tanárképzés elvégzése után rögtön osztályt vállaltam Óbudán. 8 csodálatos, egyben nehéz év következett, majd idén júniusban elballagott az osztályom. A 8 év alatt rengeteget tanultunk együtt, mindenki, amit kellett, hatalmas kaland volt, nagy utazás, amibe bármikor újra belevágnék, mert soha egy pillanatát sem bántam meg.

A Waldorf-pedagógia talált meg engem és nem én találtam rá. Természetesen sok elméleti dolgot lehet mondani arról, miért ez egy lehetséges jó út a tanításban, de leginkább a gyakorlati tapasztalataim győztek meg. A Szent Márton Iskolát már alapítása óta figyelemmel követtem, sok személyes szál köt ide, sok családon keresztül. Nem tudom mennyiben szuper vagy nem, de szívesen használom az erőm a közösségben, nagyon elfogadó vagyok, sok kérdésben lehet hozzám fordulni, biztosan őszinte válaszokat adok.

Mester Zsuzsanna - Bothmer tanár

Mester Zsuzsannának hívnak, 1973. július 8-án ikertestvéremmel együtt érkeztem meg a világra, Budapesten nőttem fel. A gimnáziumi évek után nem tanultam tovább, abban az időben elsősorban olyan területek érdekeltek, amelyek a felsőoktatás keretein kívül estek. Fokozatosan az alternatív gyógyászat felé fordultam, az AEEK szervezésében elvégeztem a természetgyógyászati képzés két alapmodulját, megtanultam két masszázs technikát. Éveken át masszőrként dolgoztam, egy gátizomtorna módszert pedig 15 éven át tanítottam is.

2007-ben diplomáztam a Budapesti Kommunikációs Főiskola üzleti kommunikáció szakán, azonban ez a kis kitérő inkább csak visszaterelt a korábban megkezdett utamhoz. 2008-tól nyári gyerektáborok szervezésében is részt vettem. A gyerekek lelkesedése és a táborok sikeres lebonyolítása egyre inkább felébresztették bennem azt a gondolatot, hogy a későbbiekben akár intézményi keretek között is gyerekek fejlődésével, oktatásával foglalkozzak.

Első kisfiam 1998-ban született, kislányom 2010-ben, testvére pedig három évvel később követte őt. A velük töltött évek alatt érdeklődésem elhatározássá érett: mélyebben szeretnék foglalkozni a gyermekek lelkének, személyiségének holisztikus megismerésével. Így találtam rá a Waldorf Pedagógiai Intézetre 2017-ben, ahol 2021 nyarán osztálytanítói szakon végeztem. Közben jelentkeztem a Bothmer gimnasztika képzésre, ahol másodéves vagyok.

A lelkesedésem azóta is töretlen, hiszen kétségkívül rátaláltam arra a hivatásra, amelyet magaménak vallhatok, amihez hasonlót mindig is elképzeltem magamnak. A jövőben szeretném támogatni a gyermekeket képességeik szabad kibontakozásában és segíteni őket a szűkebb és tágabb környezetük megismerésében. Hiszek az értékben, a befektetett munkában és az eredményben, valamint abban, hogy a legjobb helyen vagyok. A 2021/22-ben kezdődő tanévben a hozzánk érkező elsős gyermekek osztálytanítója vagyok.

Szalai Szilvia

Első diplomámat egészségügyi területen, iskolavédőnőként szereztem. A Waldorf- pedagógiával először ekkor találkoztam, 1996-ban. Már akkor megérintett az a kevés is, amit megláthattam belőle, de mivel a közelemben nem volt ilyen iskola, így a közelebbi találkozás még váratott magára.

Első gyermekes anyukaként, valamikor 2006 elején a lányomnak szerettem volna megvenni az első babáját. Döbbenten tapasztaltam, hogy sehol sem lehetett szép, egyszerű, semmit sem „csináló” babát venni. Ettől a felismeréstől a Waldorf-babákig rövid és egyenes út vezetett: nagyon megfogott az egyszerűségük, a természetes anyaguk, és a lehetőség, hogy én készíthetem el azt a játékot, ami remélhetőleg kedves társa lesz majd a gyermekemnek. 2008-ban nyílt lehetőségem csatlakozni egy babavarró csoporthoz, akikkel sűrűn összejárva készítettünk babákat, és közben waldorfról, antropozófiáról beszélgettünk. Akkoriban még nem értettem, miért, csak éreztem, hogy ez a „rendszer” működik, és minden újabb megismert részlet szépen illeszkedik a világképembe. Közben elvégeztem egy asztalos képzést is, munkám során elsősorban gyermekjátékokat és ékszereket készítettem. Igyekeztem minél teljesebben megérteni, mitől lesz jó, szép és igaz egy játék, s ez a fajta gondolkodás még több megértést hozott a Waldorf-pedagógiával kapcsolatban. Három gyermekem révén a jó sorsunk csodás Waldorf-pedagógusokhoz terelte a családunkat, akiktől mindannyian sokat tanulhattunk, tanulhatunk.

Amikor Solymáron elindult az első waldorf kézimunka tanári képzés, nem volt kérdés számomra, hogy szeretném elvégezni. 2015-től dolgoztam a Kékvölgy Waldorf Iskolában, kézimunka és fafaragás tanárként. Ötödiktől nyolcadikig tanítottam a kézimunkát, és egy osztályban a fafaragást is. Izgalmas volt látni és tapasztalni, milyen projektmunkákra van lehetőség, micsoda dolgokra képesek a gyerekek, ha az ember figyel és reagál rájuk, és igyekszik azt adni, amire szükségük van.

A Szent Márton Waldorf Iskolához Eszter hívott, az alapítási folyamatba 2019 novemberében kapcsolódtam be, s látva a csapat elszántságát, tettrekészségét, hamarosan éreztem a kötődést és az elkötelezettséget magam is. Ebben a tanévben kézimunkát tanítok, az ünnep csoport munkáját szervezem és készülők a 2022/23-as tanévben iskolánkba érkező gyermekek kísérésére osztálytanítóként.

Jelenleg a waldorf-osztálytanító képzést végzem. Munkám során azt láttam, hogy ahogyan a waldorf-pedagógia bármely területén, úgy a kézimunkában is rengeteg terápiás lehetőség rejlik. Szerettem volna ez irányú tudásomat elmélyíteni, még tudatosabban használni, ezért az osztálytanító képzés mellett a gyógypedagógia szakot is végzem a Soproni Egyetemen.

Szaktanárok

Engel Rita – fejlesztő-pedagógus, extra lesson tanár

A pilisszentlászlói Kékvölgy Waldorf Iskolából érkeztem, ahol kilenc évig dolgoztam fejlesztő pedagógusként. Mindig nagy örömmel töltött el figyelni és része lenni annak, hogy a gyerekek azt a gyerekkort élhetik át, amire én is vágytam. 

Korábban művészeti területen, a filmezésben dolgoztam, elvégeztem a Színművészeti Főiskola rendezői szakát, azután a drámatanárit. Pedagógia szakon tanultam, és a médiapedagógia, fejlesztő pedagógia irányba tanultam tovább.

Amikor megszületett kislányom minden más árnyalatot kapott, átalakult. Egyre inkább jelentek meg a gyerekek az életemben. Először csak a kisebbek, azután már a nagyobbak is. Nagy élmény volt megtapasztalni a kisebbek kedves szeretetét, a nagyobbak odaadott bizalmát, felnőtt lényem iránti kíváncsiságát. A rendezés mellett drámatanárként kezdtem dolgozni egy drámatagozatos gimiben, és közben fejlesztőpedagógusként is igyekeztem fejlődni, több posztgraduális képzést végeztem el.

Tizenkét éve dolgozom fejlesztő pedagógusként is. A Waldorf-pedagógiára a pedagógia tanulmányaim során és Vekerdy Tamás előadásait hallgatva figyeltem fel, és úgy döntöttem, hogy lányomnak, aki most már 19 éves, ezt szeretném adni. 

Szülőként kerültem közelebb az antropozófiához. Elkezdtem Waldorf művészeti és gyógypedagógiai kurzusokat látogatni, és szerencsém volt nemzetközi előadóktól is tanulni.

Erdő Krisztina - ének-zene tanár

Kárpátalján, Munkácson születtem, ott kezdtem el zongorázni hatévesen, és onnan hozom a hegyek iránti vonzódást, szeretetet. A szüleim nem akartak zeneiskolába íratni, de addig erősködtem, míg be nem írattak. Ezzel eldőlt a jövőm és a pályám. Tudtam, hogy zongorista leszek, és ezután nagyjából a zongorázásról szólt az életem. Egy apró érdekesség ebből az időszakból: gyerekként kezet fogtam Bartók Béla fiával egy zongoraverseny után, amit megnyertem. Tizenegy éves voltam, amikor Magyarországra költöztünk. Édesapám magyar nemzetiségű, ezért engem is magyar nyelven neveltek fel, annak ellenére, hogy édesanyám és az anyanyelvem ukrán. Magyarországon tovább folytattam zongora tanulmányaimat, először egy falusi tanárnőnél, majd egy nagy zeneiskolában, Székesfehérváron, ahová naponta egy órát buszoztam oda és vissza éveken át. Veszprémben végeztem zeneművészeti középiskolát, ahol kollégista voltam, és amihez életem kimagaslóan legszebb emlékei kötődnek. Ezután jött a Zeneművészeti Főiskola Budapesten, majd egyetemi művészeti diploma Szegeden. Ezalatt az évek alatt, amíg tanultam, már végig tanítottam több zeneiskolában is egyszerre. Ami érdekesség lehet, hogy volt egy vak tanítványom is, akit sok évig tanítottam, kísértem az életében. Voltak, és azóta is vannak felnőtt tanítványaim, amit szintén nagyon szeretek. Előfordult, hogy táncosoknak zongoráztam egy tánciskolában, énekeseket kísértem, kórusban dolgoztam. Jelenleg van egy együttesünk, akikkel együtt írunk zenét, énekelünk, muzsikálunk, és rendszeresen fellépünk országszerte.

A tanítást, és a gyerekeket mindig is szerettem, és megtaláltam a hangot bármilyen korosztállyal, de álmomban sem gondoltam, hogy egyszer iskolában fogok dolgozni, és osztályoknak éneket-zenét tanítani. Az élet ide terelt mégis, és én nagyon hálás vagyok, hogy újra dolgozhatok, taníthatok. Két fiam van, a nagyfiam ötödikes, a kisebbik ovis, mindketten Waldorf-intézményben. A Waldorf-oktatás szellemiségét teljes mértékben magaménak érzem, és remélem, hogy a gyermekeiteket bevezethetem a zene szellemiségébe is, ami az életem és hivatásom.

Ott Krisztina - angol és német nyelvtanár, intézményvezető

Az idegen nyelvek mindig részesei voltak az életemnek. Kőszegen, egy határ menti kisvárosban születtem, és éltem az egyetemi éveim megkezdéséig. Természetes volt, hogy az utcán sétálva hallottam az embereket németül beszélgetni, apai nagyszüleim is gyakran váltottak át erre a nyelvre egymás között.

Német nemzetiségi általános, majd tagozatos gimnáziumi évek után egyenes út vezetett germanisztika szakra. Az angol nyelvet egy Brightonhoz közeli angol városka iskolájának fantasztikus tanáraitól tanulhattam meg másfél éves ottlétem során, majd már Magyarországon a Budapesti Gazdasági Főiskolán bővítettem ezt a tudást további üzleti angollal.

Az elmúlt húsz évben ugyan nem tanárként dolgoztam, hanem gazdasági területen, de mindig voltak jelek, megérzések, megélések, amelyek akkor, még ha tettben nem is, de vissza-visszatereltek az eredeti, tanári hivatásomhoz. 2012-ben kezembe vehettem a Solymári Waldorf Pedagógiai Intézet osztálytanítói képzésének diplomáját, majd nagyobbik gyermekem 2015-től Óbudai Waldorf iskolában tanul.

2020-ban pedig megérkeztem a Szent Márton Waldorf iskolába, a gyermekekhez, a tanításhoz. Továbbra is az idegen nyelvek színesítik, teszik teljesebbé az életemet, remélve, hogy a nyelvek és a mögöttük rejlő emberek és kultúrák iránti kíváncsiságomat és tudásomat át tudom adni a gyermekeknek.

Takáts Piroska - napközis tanár
Zsigó Andrea - Sün, kézimunka tanár

Sokan vannak a Waldorf tanárok között úgy, mint én, hogy a gyerekeik waldorfos létén át jutnak el a Waldorf tanárságig. Nekünk három gyermekünk van – már felnőttek – és már csak a legfiatalabb jár Waldorf iskolába, de én minden nap megtapasztalom rajtuk keresztül, hogy mennyire más gondolkodást, szemléletmódot, korlátoktól mentes alkotói képességet adott a számukra ez az iskola. Tanárként fontos a számomra, hogy egy olyan rendszer részeként dolgozom, amely magot vet, élőlényt nevel, nem nyes meg szárnyakat, és nemcsak növeszt, hanem tartást is ad, olyan forma, amely hagy üres teret is az új dolgoknak. Abból jövök, hogy alapvetően nem készültem tanárnak, de most ezeknek az értékeknek a továbbvitele (átvitele a túlpartra) a legfontosabb a számomra. Ebben keresem a helyem, az eszközeim. 6 éve tanítok kézimunkát, takács és nemezkészítő vagyok, a szépség, a teljesség keresésének kalandos útján vezetem a gyerekeket – persze van, hogy ők vezetnek engem. Őszintén szólva a szépség keresése hozott a Szent Márton Waldorf Iskolába is. Hívogatott a hegyek ölelése, az ablakomon beköszönő Nagy-kevély, a templomtorony az órával, az udvaron álló gigantikus nyárfa, az iskola csinos tömbje. Sok évvel ezelőtt még egy üresen tátongó elhagyott épület volt, de én már elképzeltem bele egy Waldorf iskolát és benne magamat. És egyszer csak Valakik (nagy részük régi barátom), titokban megvalósították az álmomat és nem volt más dolgom, csak csatlakoznom kellett. Hálás vagyok, hogy itt lehetek! Első és legfontosabb feladatom a kézimunka tanítása az iskolában (a maga komplexitásában). Titkos szupererőm a rajongásom azért, hogy csináljuk jobban a dolgokat (ha lehet), de hogy konkrétabb képet kapjatok a hátteremről, amiben még titokban jó vagyok, az a főzés, a kötés és horgolás, és mások lelkes tanítása ezekre, az éneklés és a helyzetnek megfelelő filmidézetek.

Zsolnay Krisztina - euritmia tanár

20 évvel ezelőtt kezdtem euritmiázni, és azóta is az életem része. A képzés elvégzése után waldorf óvodákban és waldorf iskolákban tanítottam, de a covid alatt örök nyughatatlan alkatomból kifolyólag megtanultam ötvösködni, majd egy pár év kihagyás után visszatértem az euritmia tanításhoz is. Jelenleg együtt van jelen az életemben az ötvösködés és az euritmia. Úgy érzem, hogy az euritmia olyan szellemi támasz és vezetés a számomra, amiből a művészetben is táplálkozom, de a hétköznapjaimat is áthatja. Jelenleg az iskolán kívül felnőtt csoportokkal is foglalkozom. 

Segítőink

dr. Bán Marianna - antropozófus orvos
Dr. Bán Marianna vagyok. Első diplomámat és szakvizsgámat a SOTE-n szereztem 1995-ben. Párhuzamosan szereztem természetgyógyászati képesítést (ETI). Majd mentálhigiénéből diplomáztam (KJF). A homeopátiás tanulmányaim (Magyar Homeopata Orvosi Egy.) mellett, az Antromedicart Egyesület orvosképzése után, a Pécsi Tudományegyetemen antropozófus orvoslásból szereztem diplomát. Számos továbbképzésen és tanfolyamon gyarapítom ismereteimet.

Eszközeim: antropozófus gyógyászati módszerek, klasszikus homeopátia, biokémiai só- terápia, természetgyógyászat, virág-, kristály és rügy esszenciák, táplálkozási, életvezetési tanácsadás, mentálhigiénés terápiás beszélgetés, stb.

Három éve kísérem a gyerekeket és pedagógusokat antropozófus iskolaorvos-konzulensként az Óbudai Waldorf Iskolában. Rendszeresen tartok csoportos tanfolyamokat, előadásokat a testi- lelki egészségről, önsegítésről, a megelőzés-terápia-rehabilitáció témájában.

Az egyéni terápiás beszélgetésekben a konkrét probléma mellett az egyéni biográfia, a testi-lelki alkat, megküzdési mechanizmusok, elakadások, transzgenerációs hatások feltárása is nagy hangsúlyt kap.

A Szent Márton Waldorf Iskolában a pedagógiai munkát antropozófus orvosi minőségemben támogatom. A munkatársak elhivatottak az önfejlesztésben, ebben vállaltam részvételt az egyéni és konferencia munkákon keresztül.

Lezama Szilvia - gyógypedagógus, logopédus

Három gyermek édesanyja vagyok, családommal Pilisborosjenőn élünk. A Waldorf-pedagógiával a főiskolán találkoztam először. Nagyon szimpatikus volt a szemlélete és már akkor elhatároztam, hogy ha gyerekeim lesznek, ezt az irányt választom számukra. Az élet úgy hozta, hogy az állami iskolát is meg kellett tapasztalnunk ahhoz, hogy meggyőződéssel tudjuk letenni voksunkat a Waldorf mellett. Nagyfiunk az Óbudai Waldorf Iskola alsó évfolyamába kapcsolódott be (most már felsős) míg középső fiunknak a Szent Márton Waldorf Iskolát néztük ki. A közelség mellett fontos szempont volt a természetközeli környezet, a biztonságot nyújtó, családias jellegű közeg is. Kislányunk pedig második éve a Gyöngyharmat Waldorf Óvoda boldog tagja. Az elmúlt tanévben gyógypedagógus-logopédusként, elsősorban az olvasási nehézségek területén nyújtottam segítséget a gyerekeknek. Emellett kineziológusként az önbizalomhiányt és magatartási nehézséget mutató gyerekeket erősíthettem. Idén mindezt külsős segítőként teszem. Alapelvem, hogy minden gyerek egyedi, különleges és szeretetre méltó. Erősségemnek tekintem, hogy a gyerekeket teljes nyitottsággal, elfogadással, megértéssel és tisztelettel tudom kezelni. A foglalkozások során abban támogatom őket, hogy képessé váljanak hinni magukban és elérni céljaikat.

Jordán Éva - gazdasági vezető

A Waldorf-pedagógiával több mint tíz éve találkoztam először, amikor az unokanővérem legnagyobb lánya elkezdte az Óbudai Waldorf Iskolát. Eleinte nem gondoltam, hogy ez a világ nekem való lenne. Az első kisfiam születésekor kölcsönkaptam egy Vekerdy- könyvet, akkor kezdett érdekelni ez a nagyon gyerekközpontú, kreatív, szabadabb gondolkodású világ. 2013-ban költöztünk Pilisborosjenőre, és akkor már nagyon örültem annak, hogy mire a legnagyobb fiam, Márk óvodás korú lett, megnyílt a helyi Gyöngyharmat Waldorf Óvoda. Legkisebb fiam, Áron most jár oda, középső gyermekem pedig miután kijárta az ovit, már a Szent Márton Waldorf Iskola első osztályos tanulója. Azóta teljesen beszippantotta az egész családunkat ez a világ, és soha nem kérdőjeleződött meg bennünk, hogy jó úton vagyunk, jó helyen vannak a gyermekeink.

Aktívan részt vettem az Óvoda szülői csoportjában, aztán pár év múlva jött az ötlet, hogy alapítsunk iskolát is. A többiek hite magával ragadott, és egyre jobban éreztem a belső indíttatást és motivációt a közös cél megvalósításáért.

Már a Gyöngyharmat Óvodában is, majd az iskola alapításakor is úgy adódott, hogy én foglalkoztam a gazdasági, pénzügyi feladatokkal, hiszen a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gazdálkodási szakán végeztem controllerként, és a Budapest Airportnál pénzügyi, üzleti elemzőként dolgoztam korábban, a gyermekeim születése előtt. Az iskolaalapítási folyamat alkalmával beleástam magam az intézményi- és non-profit pénzügyekbe. Később Ocskay Eszter és Verba Judit felkérésére elvállaltam az iskola gazdasági vezetését. Így most olyan helyen dolgozhatok, amelynek a küldetése a szívügyem, és olyan emberekkel együtt, akiket emberileg és szakmailag is nagyra becsülök, szeretek.

Kattner Kriszta - antropozófus művészetterapeuta
Találkozásom a Waldorf-pedagógiával akkorra tehető, amikor elkerülve az állami oktatásba való betagozódást, egyéb utakat, más szóval alternatív iskolát kerestünk a gyerekeinknek. Elsőre nem sikerült megtalálnunk a ”tutit”, ezért 2003-ban iskolát alapítottunk Pilisszentlászlón: a Kékvölgy Waldorf Iskolát.
Akinek már volt része egy iskola megalapításában, az jól tudja, hogy mit is jelent egy ilyen találkozás. Az iskolaalapítás elköteleződés, szinte folytonos tanulás, emellett komoly munka, munka és munka.
Ez egy igazi találkozás volt és sorsszerű barátság lett belőle! És ahogy (a Waldorfban) lenni szokott, én is végigjártam a saját ”beavatási utamat”: iskolaalapító, iskola tervező és átépítést koordináló (és csináló), aktív szülő, új iskolát ”tervező” és építő aktív szülő, majd a fenntartó vezetőség tagja, és végül tanár is voltam.

Ugyan már több éve voltam Waldorf-szülő és tevékeny résztvevője a Kékvölgy életének, mégis, valahogy én és az antropozófia, többször is elmentünk egymás mellett úgy, hogy nem ismertük fel egymást! De 2007-ben, amikor megszerveztem egy stúdium csoportot, és belekezdtünk a közös munkába, az már igazi találkozás volt, még annak ellenére is, hogy az Általános embertannal kezdtem ezt a bizonyos ismerkedést. Korábban többen is azt mondták nekem, hogy Steiner érthetetlen, és ne is próbálkozzak vele (mert én úgy sem érteném), ezért sokáig csak Kühlewind könyvekbe mertem belefogni. És azok tetszettek is! Aztán az Általános embertant olvasva arra jutottam, hogy akik tanácsot adtak nekem, nem is ismernek! Ma már másképp gondolom: magukat sem ismerték…

De félretéve a tréfát. Ez a stúdium csoport 13 éve, heti rendszerességgel találkozik nálunk és ”dolgozunk”. Emellett a szellemi munka mellett az is fontos nekem, hogy ne csak elmélkedjek az antropozófiáról, hanem azt, amivel foglalkozunk engedjem hatni a mindennapjaimra, a munkámra, a szociális kapcsolódásaimra, a jövőbeli terveimre, egyszóval hassa át az életemet.

Itt, a Szent Márton Waldorf Iskolában jelenleg a Tanári Konferencia munkájában veszek részt. Éteri érzékelési gyakorlatokat és ehhez kapcsolódó művészi munkákat tartok a Konferencia tagjai számára, elsősorban azért, hogy az érzékszervi érzékelésen túli érzékelésben fejlődjünk. A másik szerepemnek is van köze a művészethez: egyéni, önismereti foglalkozásokat tartok, amely munka vázát Margarethe Hauschka képzőművészeti-terápiás módszere adja. Ennek a munkának is az a célja, hogy az iskoláért dolgozó felnőttek lelki és szellemi fejlődését segítse, erősítse, támogassa.

De ezen kívül bevállaltam már egyéb, apróbb feladatokat is: a kert megtervezését, az iskola belső tereinek átgondolását, a terek színezését, a név megtalálás segítését és az iskola pecsétjének megszületése körül is bábáskodtam.
Ezért is írtam azt, hogy jelenleg ezek és ezek a feladataim, mert régi motorosként a Waldorfban tudom, hogy ma ezt, ám holnap már azt a feladatot ”kapom”, és amúgy meg számomra úgy is az a lényeg, hogy azt, amit éppen csinálok, szóval AZT, a tőlem telhető legjobban tegyem!
Ha néhány szóban kellene a családi állapotomat leírnom, azt mondom: boldog, kiteljesedésben lévő és gyakorló. Boldog azért, mert mindazok ellenére – vagy éppen mindazért -, amiben részem volt már: boldog családban élek a férjemmel és a gyereke(im)mel. Kiteljesedésben lévő azért, mert ugyan a két nagyobbik gyerekünk (a 28 éves lányom és a 26 éves fiam) már elköltöztek és mi itt maradtunk ”öreg szülék” a kamasz ”kis”fiúnkkal magunkra, azért ez mégsem a vég, sőt: ez a mi családunk továbbfejlődése, a kiteljesedése! Gyakorlóban azért, mert szinte mindig újabb és újabb helyzeteket kapok és szóba sem jöhet, hogy megkönnyebbülve hátradőljek, és azt mondhassam: Na, ez a család kész!

Müller Anikó - gazdasszony
Mosolygó Viktória - könyvelés
Harmadik éve élek a családommal Pilisborosjenőn. Három gyermekem van, akik Waldorf-óvodában és iskolában nevelkednek, a legnagyobb már nyolcadikos.

A Waldorf-pedagógiával gimnazista koromban találkoztam először, de akkor még csak olvastam róla, mára már az életünk része lett. Rengeteget tanultunk és változtunk általa.

Amikor Pilisborosjenőre költöztünk, két kisgyermekünk a helyi Waldorf-óvodába kezdett járni. Mivel az iskola az óvodából nőtt ki, így kerültünk bele az iskola alapítási folyamatába, amelyet felemelő érzés volt megélni minden nehézségével együtt.

Lassan húsz éve dolgozom könyvelőként, így az iskolában a könyvelési feladatok tartoznak hozzám.

Ugocsai Katalin - iskolatitkár
Emich Szabolcs - szervezetfejlesztő tanácsadó
Családommal, feleségemmel és négy gyermekünkkel Óbudán élünk. Csenge, az első gyermekem az otthonunkhoz a legközelebbi állami óvodába kezdett el járni. Abban az évben készültünk arra, hogy kiköltözünk Ausztráliába. Az első ovis év után menekültünk a közoktatásból és egy barátunk javaslatára meglátogattunk egy közeli Waldorf-ovit. Elvarázsolva, és meghatódva értünk haza, szerelem volt ez, első látásra. Csenge boldogan járt ide ezután, és én elkezdtem keresni azt, hogy vajon van-e Ausztráliában is Waldorf-óvoda és iskola. Hamar kiderült számomra, hogy Magyarország egy kivételes hely ebből a szempontból. Az egy lakosra jutó Waldorf-iskolák száma Svájc után itt a legmagasabb. Lemondtunk a kiköltözésről, mert itt végre megtaláltuk nemcsak a megfelelő óvodát és iskolát, de azt a közösséget is, amit már régóta kerestünk. A Waldorf és az antropozófia fenekestül forgatta fel az életünket. Hazatalálást éltünk meg és lépésről lépésre átalakultak a mindennapjaink is. Először eltűnt a tévé, megjelentek az ünnepek. Átalakultak az étkezéseink, megjelent a manókészítés, a famegmunkálás. Elkezdtünk kertészkedni, átalakult a gyerekszoba. Ahogy egyre jobban elmélyedtünk az antropozófiában, a különböző csoportok, olvasmányok hatására kialakult egy rendszeres szellemi gyakorlatunk. Az akkori, sok túlórával járó munkámat és munkahelyemet felváltotta egy minden tekintetben szabad, független munkaforma, ami mellett még több időm lett elmélyedni az antropozófia által inspirált területekben.

Verba Judittal és családjával közeli barátságban és munkakapcsolatban vagyunk. Az Óbudai iskolában azonos osztályba járnak gyermekeink, és legkisebb leányunk már a Pilisborosjenői oviban kezde a waldorfos éveit. Kicsit több, mint egy évvel ezelőtt Judit felkért arra, hogy szervezetfejlesztőként segítsem az iskolaalapító csoportjának működését, így kerültem kapcsolatba a Szent Márton Waldorf Iskolával.

Az iskolának szervezetfejlesztő tanácsadója vagyok, és havonta találkozom a működéssel, a szociális területtel foglalkozó csoporttal. Ilyenkor facilitátorként, moderátorként, mentorként, mediátorként, szupervízorként veszek részt a témától, az aktuális kérdésektől függően. A segítségemmel készültek az iskola folyamatai, szervezeti formái, vezérképe. Közösségek, egyének mélyebb önmagukra találásának segítéséhez értek.

Az elmúlt tíz év a Waldorf világában olyan lehetőségeket adott, hogy összekapcsolhattam a Waldorfon kívüli világ és az antropozófia által inspirált eljárások, módszerek, éteri formák gyakorlatát. Párhuzamosan dolgozom Waldorf-intézményekkel és cégekkel, gazdasági szervezetekkel. Életfeladatomként ismertem fel, hogy az emberek munkáról alkotott képét és gyakorlatát megváltoztassam. Kilenc éve létrehoztam egy szervezetfejlesztői szakmai kört, amely a munka, a munkahelyek jövőjét kutatja. Létrehoztuk az első Facilitátor műhelyt, majd később Munkahely műhelyt és Küldetés műhelyt is. Ez a kör később találkozott és összekapcsolódott Kerekasztal Körrel és most Jövőképző néven építünk egy felnőttképző iskolát, ami jelenleg harmadik éve működik és coachokat, szervezetfejlesztőket tanít az organikus és hármas tagozódású szervezeti elvekre, illetve szociális művészetekre.

A kilenc év során a Waldorf-iskolák számára kidolgozott Utak a minőséghez minőségirányítási eljárás oktatója lettem, mediátor képesítésem lett, és elvégeztem a felnőttek Waldorf-iskolájaként emlegetett Biográfus képzést. Tagja vagyok a magyar Biográfus Műhelynek és egy Klasse (Steiner által alapított szellemtudományi főiskola) csoportnak is. Alapítója voltam és oszlopos tagja vagyok a Magyar Waldorf Szülők Szövetségének, és sok Waldorf-iskolában, óvodában segítettem konfliktusok kezelésében, megújulási folyamatokban.

A Waldorfon kívüli világban a nagyvállalati felsővezetőket segítem, illetve szervezeti-kulturális átalakulási folyamatokat támogatok, mentorálok többek között a Magyar Telekomban, az Európai Bizottságnál vagy a nemzetközi Greenpeace-nél.

Korábban informatikai vezető voltam, és még korábban kutató biológusnak tanultam.